Karin – Chibi Vampire
2010. január 1.
Tavaly előtt nyáron választhattam, hogy mibe kezdek bele: Zombie-Loan vagy Karin. Győztek a vámpírok. ![]()
Egy kicsit féltem tőle, mert vámpír story-t összehozni a romantikával egy kicsit abszurdnak találtam. Igazából nem is
tudom, hogy mi vitt rá, hogy belenézzek, egyszer csak rátaláltam. (Romantikus vámpír story-nak senki ne ajánlja nekem
a Twilight-ot, mert nem tetszett. ^^’)
Cím: Karin – Chibi Vampire
Kiadás éve: 2005-2006
Terjedelem: 24 rész
Nyitódal: Scarlet – Brace;d
Záródal: Mou Hitotsu no Birthday – fm.8
Műfaj: Romantika, komédia, horror, vámpír
Japánban él egy vámpír család, Maaka-ék (Marker), akik a mit sem sejtő civilek vérét szívják észrevétlenül, ugyanis
rögtön utána módosítják emlékezetüket. Ám a család középső gyereke, Karin még kifejletlen vámpír, nem árt neki a napfény
és a kereszt, tud úszni és mindennél jobban imádja a fokhagymát. Ám, ha nem jut vérhez rögtön elkezd vérezni az orra,
emiatt gyakran betegeskedik. Egy nap új diák jön az osztályba, Usui Kenta. Karin a közelében elkezdi rosszul érezni
magát, ezért mindig elkerüli, mert mindig vérre szomjazik akkor. Egyik nap Karin-nak nem sikerült idejében
elfutnia, és Kenta szemtanúja volt Karin durva orrvérzésének, ami elárasztotta a fél folyosót, majd összeesett.
Karin nem árulja el neki a titkát, de továbbra is kerülgeti.
Kenta egy másik úton megy haza a parkon át, ahol szemtanúja annak, hogy Karin egy férfit ölelget, később pedig a saját
depressziós édesanyja anyján lát két fognyomot, aki azóta életvidám üzemmódra kapcsolt.
Később megbizonyosodik róla, hogy Karin tényleg vámpír, de Karin szülei a lelkére kötötte, hogy ne árulja el
senkinek se a titkot, különben… ![]()
És később kiderül az is, hogy miért van rosszul Kenta jelenlététől.
Innentől kezdődik kapcsolatuk sok fárasztó poénnal, vérrel és drámával.
A karakterek pedig nagyon jók. Mondjuk Kenta nem nőtt a kedvenceim közé (kinézete emlékeztet Tomonori-ra a Rizelmine-ból),
de különösebb gondom nincs vele. Karin családja pedig… no comment.
Nem tudom mit csinálnék, ha anyám mindennap
fejbe dobna a papucsával… XDDDD Apuka egy papucs, Karin idősebb bátyja, Ren egy dzsigoló (mellesleg nagy fangirl
csapda, de valahogy nem vagyok oda bishikért, szóval kikerültemXD), és a legkisebb lány, Anju (nagy kedvenc
),
aki talán az egyetlen olyan szereplő, aki használja is az eszét. És majdnem kihagytam Elda nagyit, aki viszi az egészet.
Meg kiemelem külön kedvencemet, Winner-kun a vámpírvadász, aki a hülye akcentusával ki tudja buktatni az embert. XDD
Kellemes kikapcsolódás a sorozat, sokat lehet rajta nevetni, izgulni, habár a drámai jelentőségét elrontotta a legvégén
lévő barmulás, de ettől függetlenül jó. Túl sok horror nincs benne, csak sok vér, de az aranyos megoldás volt, hogy
azt a vért, ami Karin orrából jön, virágokként ábrázolták.
Mellesleg az új vámpíros megközelítés, hogy vannak különböző ízlések, az elég jó ötlet volt.
Mindenki, aki vágyik egy kis véres-poénos romantikára, nézzen bele. ^^
Seiyuu stáb:
Maaka Karin – Yahagi Sayuri
Maaka Anju – Inokuchi Yuka (amint meghallottam, rögtön Tabitha ugrott be a ZnT-ből
)
Maaka Ren – Suwabe Yunichi
Maaka Henry – Matsumoto Hiroshi
Maaka Carera – Shinohara Emi
Maaka Elda – Shiratori Yuri
Usui Kenta – Konishi Katsuyuki (TUDTAM! Amint meghallottam Amerikát a Storage Cleaning-ben beszélni, tudtam, hogy
ismerős a hang!!! *__*)
Usui Fumio – Hirokawa Aya
Tokitou Maki – Takahashi Mikako
Winner Sinclair – Miyata Kouki
Karakter dalok:
Karin – I will fight! Zouketsu Mask!
Anju – Dream at Twilight
Maki – A deep red, heartarche ~Is this my fate?~
Többről nem tudok. XDD Ugyanis a drama cd-k még nincsenek meg. (Újabb fordítás a láthatáron?
)
Az OST nem rossz, mondjuk nekem kicsit átlagos. Az opening belopta magát a szívembe, mondjuk csak az a sok meztelenkedés idegesített benne.
Nálam 10/8 ez az anime.
2010. január 1. - 8:33 du.
Érdekes animének tűnik, lehet egyszer végignézem a Youtube-on. Viszont nekem a képen a csávóról Ichigo ugrott be. xD (talán azért, mert a rossz monitorom narancsnak mutatja a haját). De a Rizeles fiú hasonlat is okés.